hogyan az ókori rómaiak foglalkozik vízvezeték? Hatalmas és kiterjedt vízvezetékeket építettek, ami latinul vízi út. Ezek a jellemzően kőből, téglából és vulkanikus cementből készült felszín alatti és felszín alatti csatornák édesvizet hoztak ivásra és fürdésre, akár 50-60 mérföldre is a forrásoktól vagy a folyóktól. A vízvezetékek a használt víz és hulladék elszállításával segítették a rómaiak egészségének megőrzését, és öntözésre is vitték a vizet a gazdaságokba.,
tehát hogyan működött a vízvezetékek? A mérnökök, akik tervezték őket, gravitációt használtak a víz mozgásának fenntartásához. Ha a csatorna túl meredek lenne, a víz túl gyorsan folyna, és elhasználódna a felszín. Túl sekély, és a víz stagnál, és nem iható. A rómaiak alagutakat építettek, hogy a vizet a gerinceken keresztül, a hidakat pedig a völgyeken keresztezzék.
miután elérte a várost, a víz egy castellum nevű fő tartályba áramlott. Kisebb csövek vitték a vizet a másodlagos castellába, ezekből a víz az ólomcsöveken keresztül áramlott a nyilvános szökőkutakba és fürdőkbe, sőt néhány magánházba is., 500 évbe telt Róma hatalmas rendszerének felépítése, amelyet 11 különálló vízvezetékrendszer táplált. A mai napig Róma nyilvános szökőkútjai folyamatosan futnak, csakúgy, mint a kisebb csaptelepek, amelyek friss vizet biztosítanak mindenkinek, aki megáll egy italra.
a birodalom a világ hatalmas részén húzódott át, és bárhová is mentek a rómaiak, vízvezetékeket építettek – akár 200 városban a birodalom körül. Íves hidaik a birodalom legjobban megőrzött emlékei közé tartoznak, részben azért, mert sok vízvezetékrendszer évszázadok óta működött, jóval a rómaiak visszavonulása után., Bulgáriában, Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Izraelben, Libanonban, Spanyolországban, Tunéziában és más korábbi római kolóniákban is láthatók boltíveik.
Vélemény, hozzászólás?